Az ezüst egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47

Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. Az olvadék lehűlése közben, az ezüst megszilárdulásakor az oldott oxigén erőteljesen fröcskölve szabadul fel.

Története szorosan egybefonódik az aranyéval, mert az ezüst is előfordul elemi formában, és fényével már az ókorban felhívta magára a figyelmet. Ékszereket készítettek belőle, később pénzverésre használták. Az ókori Egyiptomban, amikor előállításra még csak az elemi formát ismerték, a két fém értéke megegyezett. Később, mikor felfedezték a vegyületekből való előállítását, az ezüst értéke csökkenni kezdett az aranyhoz viszonyítva. Az Újbirodalom idején jellemzően 1:2 volt az értékarány az arany javára, ami III. Ramszesz idején (kb. Kr. e. 1200 körül) rövid idő alatt hirtelen lecsökkent.

A középkorban 1 kg arany megfelelt 13 kg ezüstnek, 1895-ben 28 kg-nak, 1939-ben már 77 kg-nak. 2008 végén 65 körül mozog ez az arány. A föníciaiaktól fennmaradt egy ötvözet 75% arany és 25% ezüst összetétellel. A rómaiak és a görögök is arany-ezüst ötvözetet használtak (80% arany-20% ezüst) amit elektrumnak neveztek. Az első arany és ezüst pénzérmék kb. Kr. e. VII. századból származnak, Rómában Kr. e. 217 verték az első ezüstpénzt.

Az ókorban az ezüst Indiából, Perzsiából, de főleg Spanyolországból származott. A középkorban az ezüst bányászata kiterjedt Szászország, Csehország és Tirol területére. Amerika felfedezése után a legtöbb ezüst az Újvilágból származik.

Az ezüst értéke:

  • Az ezüst különleges képességekkel rendelkező nemesfém. Az összes fém közül az ezüst rendelkezik a legnagyobb elektromos vezetőképességgel és a legjobb hővezető képességgel. Ezenkívül az ezüst az egyetlen nemesfém, amelynek antibakteriális hatása van.
  • E speciális jellemzőknek köszönhetően nélkülözhetetlen az ipari és tudományos alkalmazásokban az orvostudomány, az elektronika és az optika terén.
  • A tudományos tanulmányok (pl. a Frauenhofer Intézet megbízásából) arra a következtetésre jutottak, hogy a fennmaradó ezüsttartalékok kitermelésére már csak 27 évig van mód.
  • Az elkövetkező évtizedekben arra kell számítani, hogy jelentősen csökkennek az ezüst tartalékai, értéke pedig tovább nő. Ezért napjainkban az ezüst nagymértékben alulértékeltnek számít.

  • A színezüst piaci árát Magyarországon a nemzetközi tőzsdei árak határozzák meg, elsősorban az osztrák Ögussa, és az olasz tőzsdék. Régebben a londoni tőzsde záró árát vették figyelembe. Manapság nemzetközi viszonylatban az ékszerkereskedők a new york-i tőzsde záró árát használják, de Magyarországon rendszerint az Ögussa árait tekintik alapnak.
  •  

    Az első 5 ezüst termelő ország ( 2008-as adat):

    Ország: Termelés:
    (ezer kg)
    %-ban:

    1. Peru 3.690 17,3
    2. Mexikó 3.240 15,2
    3. Kína 2.800 13,1
    4. Ausztrália 1.930 9,1
    5. Chile 1.400 6,6

    forrás: wikipedia